A Köcsi tó tanösvény és a Köcsi tó története
Vidékünk vöröskő bányászata a XX. Század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről. A Köcsi tó környéki kőbányát az 1840-es években említik először. Káptalanfüreden több kisebb-nagyobb kőbánya is működött, a kőfaragás céhes mesterség lett Alsóörsön, a kőfaragók német és olasz származásúak voltak. A 60-as, 70-es években épült házaknál, kerítéseknél természetes volt a vöröskő használata, s az almádi kőfaragók között nagy rivalizálás volt a kőfaragó munka minőségét tekintve. Káptalanfüred szinte minden ingatlana őrzi az almádi kőfaragók keze munkáját.
A tanösvény 400 m-es tanséta, 4 állomásán ízelítőt kapunk a tó környéki természeti értékek ismeretéből: a vörös homokkövön kialakult élővilágból, a 250 millió éves kavicskő- homokkő ősi folyópartját feltáró kőzetekből. A Köcsi tó kőbánya geológiai állomása szemléletesen mutatja be az egyes földtörténeti korokban egymásra rakódott közetek kialakulását, jellemzőit.
Az anyagbánya helyén létrejött Köcsi tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása.
A cserjéssel érintkező szegélyen kb. 200 tő védett agárkosbor található. A Köcsi-tó számos állatfajnak nyújt táplálkozási és szaporodási lehetőséget. Kiemelendő kétéltű és hüllőfauna élőhelyeként. A farkos kétéltűek közül a tarajos és pettyes gőte ismertek. Több békafaj szaporodási és fejlődési helye: vöröshasú unka, barna ásóbéka, zöld levelibéka lárvái kerültek elő vizéből. A tó állandó lakója a tavi béka. A siklófajok közül a vízi sikló nagy számban él a tóban és közvetlen környékén.
(1,2)Forrás: Balatonalmádi Turisztikai Egyesület,
Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei 1930-2000.